Óbudai Almáskert Óvoda

Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodában

„A fogyatékosok jelenlétükkel humanizálják a társadalmat és felhívják figyelmünket sérülékenységünkre!”

Amikor nevelőtestületünk fenntartói felkérésének eleget téve vállalta a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését, előzetesen végig gondoltuk, hogy mi óvodapedagógusok mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérült gyerekek jelenléte természetessé váljon az óvodai csoportokban.

Az új feladatra felkészültünk, továbbképzéseken vettünk részt, szakirodalmat tanulmányoztunk, megragadtunk minden lehetőséget, hogy gyógypedagógiai konferenciákon mélyítsük tudásunkat, konzultáljunk gyógypedagógusokkal, kiépítsük szakmai kapcsolatainkat.

Megállapítottuk, hogy a siker első állomása a befogadó szemléletet elterjesztése az óvoda egész közösségében.

Célunk a befogadó nevelésben, hogy:

  • A sajátos nevelési igényű kisgyermek illeszkedjen be az óvodai csoportba, a csoport fogadja őt be, a közösség hasson rá húzóerőként.
  • Gyógypedagógiai fejlesztés hatására képességei optimálisan fejlődjenek.
  • A többségi gyermek és felnőtt közösség az együttélés során olyan humán értékekkel gazdagodjon, mint elfogadás, tolerancia, segítőkészség, értékelődjön fel az egészség, mint érték.

Befogadó szemlélet alapelvei:

  • „Az elfogadás mércéje az, hogy valaki mennyire hajlandó a saját értékén emberszámba venni egy sérültet, s mennyire hajlandó beengedni abba a világba, amelyikben valamennyien élünk.” (Zsebe-Bíró)
  • Minden gyermek speciális. A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyerekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz.
  • Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei.
  • A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására.
  • A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek.
  • Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre.
  • A szegregációtól az inklúzióig az integráción keresztül vezet az út
  • Az integrációt az egész nevelőtestület felvállalja
  • A csoportjukban integrációt folytató kollégákat az egész alkalmazotti közösség támogatva segíti
  • Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt
  • Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülőkkel. Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét.
  • Az első három hónapban kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel történő kölcsönös kommunikációra, mely idő alatt eldönthető, hogy a gyermekek optimális fejlődésének feltételei biztosítottak-e az adott csoportban, intézményben.
  • A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyerekek, felnőttek számára.

Eredményes integrálás személyi és tárgyi szükségletei:

  • Inkluzív, befogadó környezet alkalmazottak, szülők, gyerekek részéről
  • Fogyatékosság típusának megfelelő utazó gyógypedagógus​
  • Integráló csoportokban gyógypedagógiai asszisztens​
  • Speciális segédeszközök (asztal, szék, mosdó, fejlesztő eszközök)​
  • Sérülés specifikus környezet (akadálymentes rámpa, kapaszkodók)​
  • Kerületi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, mint szakszolgálat közreműködése (utazó gyógypedagógus, tanácsadás)
  • Integráció folytatása a kerületi iskolákban

OSZD MEG HA TETSZETT!